• Megjelenítés

árgyelán ágnes

Nyugdíjpénztárra bíztad a pénzed? - Nézd meg, hogyan teljesít!

Friss tartalommal idén újra elérhető a Portfolio oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményértékelése. A hazai pénztártagok főként a pénzintézeti hátterű kasszákban bíznak, pedig átlagos, komplexen (nem csak a hozamok alapján számított) teljesítményük alapján nem ezek voltak a legjobbak tavaly. A legjobbak dobogójára főként a munkáltatói pénztárak kerültek fel, de azért érdemes jól körülnézni a piacon, mivel pénztár és pénztár között is nagy különbségek vannak.

Ide (vagy az oldal legalján található boxra) kattintva elérheted a részletes adatokat bemutató aloldalt, amelyek Matits Ágnes nyugdíjszakértő számításain alapulnak.

Te is lakásalapot vennél? Vigyázz, sokba fájhat!

Hétfőtől "kapható a boltokban" Magyarország jelenleg egyetlen lakásalapja, amely meglovagolja a lakáspiacot uraló keresleti őrületet. A lakásvásárlás mellett az ingatlanalapok iránt is megnövekedett a kereslet, még úgy is, hogy a lakosság számára eddig is elérhető ingatlanalapok még csak nem is lakáspiaci befektetéseket tartanak. Minden esetre jobb, ha a lakásalap megvásárlása előtt a költségekre is vetünk egy pillantást, az egyes felmerülő díjak még iparági szinten is jelentősek, 1-2 éven belül nem éri meg kiszállni az alapból és csak reménykedhetünk, hogy a folyó költségek nem érik el a 11%-ot.

Bankbetétben volt a pénzed? - Nem biztos, hogy jól jártál

Sokáig úgy nézett ki, hogy jobban jártak azok, akik a pénzpiaci alapok helyett inkább a bankbetéteket választották, mivel a betétek által kínált kamatok a legtöbb esetben meghaladták a pénzpiaci alapok hozamait. Idén úgy tűnik, fordul a kocka: aki most fektet egy éven belül lejáró bankbetétbe, már csak fél százalékos kamatot kap a pénzére, miközben a pénzpiaci alapok ezt már félév alatt hozni tudták befektetőiknek. Az alacsony hozamok persze ezeknek az alapoknak sem könnyíti meg a hozamszerzést, ráadásul a pénzpiaci alapokban kezelt vagyon is tovább csökkent, miután a befektetők az elmúlt hónapokban inkább csak vitték ki innen a pénzüket.

Van, amivel fél év alatt többet kereshettél, mint tavaly egész évben

A sokak által a következő slágerbefektetésnek kikiáltott vegyes alapok kezelt vagyona fél év alatt közel 20 milliárd forinttal esett vissza, a legtöbb pénzt a kiegyensúlyozott alapok vesztették el. A vagyonvesztésben nagy szerepe volt a befektetők megcsappanó keresletének is, ugyanis idén meg nem volt olyan hónap, amelyet pozitív értékesítéssel zártak volna ezek az alapok. Persze nem kell egyből temetni a vegyes alapokat, jó párral közülük már fél év alatt kereshettünk annyit, mint tavaly egész évben, 5% feletti féléves hozammal pedig minden típusnál találkozhattunk.

Egy magyar befektetés, amely lazán kenterbe veri az állampapírokat

Az idei első félévben kissé visszaeső vagyon jellemezte a hazai kötvényalapokat, a kezelt vagyon félév alatt 8 milliárd forinttal, 1308 milliárd forintra csökkent. Ebben leginkább a rövid kötvényalapok a ludasok, a hosszú és szabad futamidejű alapok ugyanis valamelyest növelni tudták nettó eszközértéküket. A csökkenő vagyon ellenére a hazai kötvényalapok korántsem teljesítettek rosszul az első félévben: egyes hosszú kötvényalapokkal 4-9%-ot is lehetett keresni idén júniusig, ami több, mint amennyit egyes lakossági állampapírok egy év alatt ígérnek.

Kisbefektetők tízezreinél drágulhat a bankolás

Válaszút elé kerülhetnek a hazai bankok azután, hogy idén januártól már hétszeres befizetést kell teljesíteniük a Beva felé tavalyhoz képest. A letétkezelési tevékenységből tavaly egyesek még milliárdos díjbevételeket tettek zsebre, de a szektorszinten a hétmilliárd forintot is meghaladó idei Beva-befizetések a bankok többségénél már veszteséges üzletággá alakíthatják a letétkezelési szolgáltatást. Ha pedig emiatt díjat emelnének, azt a hazai befektetők is megéreznék, elsősorban a banki értékpapírszámla-díjak emelésén keresztül.

Nyugdíjkasszák és cafeteria: már az elképzelés is rossz volt

Sok kérdést kaptam az utóbbi időben arra vonatkozólag, mit gondolok arról, hogy a béren kívüli juttatások rendszerében az önkéntes pénztári befizetések kedvezőtlen helyzetbe jutnak azáltal, hogy jelentősen növekszik a munkáltató adóterhe ezeken a hozzájárulásokon. Az én válaszom mindig ugyanaz: az a baj, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések helye eleve nem a választható béren kívüli juttatások között lenne.

Milliárdokat kaszálnak a pénzünkön a magyar befektetési nagyágyúk

Tavaly az összesített árbevétel, profit és osztalékfizetés is elmaradt a 2014-es rekordévtől a magyar befektetési alapkezelők piacán. Az öt legnagyobb szereplő 2015-ben összesen közel 12 milliárdos profittal zárta az évet, ennek nagyjából 70%-át ki is fizették osztalékként. A legnagyobb szereplők között kezelt vagyon alapján egyedül a Concorde Alapkezelő található független szereplőként, ráadásul 10 év alatt ők voltak az egyetlenek, akik, bár alacsonyabb bázisról indultak, közel meghétszerezték a profitjukat. A legfrissebb adatok szerint a legtöbb pénzt a hazai befektetők továbbra is a pénzpiaci és kötvényalapokban tartják, alapkezelőnként pedig átlagosan 17 alap közül választhatunk a magyar piacon.

Még 15 évig szívhatják a fogukat a brókerbotrányok áldozatai

Nem elég, hogy tavaly az egész magyar befektetési piacot megrázták a brókerbotrányok, ennek hatásait még további 15 évig nyögik majd a Beva-tagsággal rendelkező alapkezelők, bankok és brókercégek. Maga az alap is azt írja éves jelentésében: 2030 után jöhet az első olyan év, amikor visszatérhet a vagyonfelhalmozáshoz, addig ugyanis a kártalanítások miatti fizetési kötelezettségek teljesítéséről szól majd a történet. A három brókercég miatti kártalanítások összegét 109 milliárd forintra teszi a Beva, idén a tavalyihoz képest már hétszer többet, 9,3 milliárdot fizetnek az alapnak a tagok, és ez valószínűleg a következő években sem változik számottevően. Jó hír viszont, hogy idén (végre) egy fontos céllal bővülnek az alap tervei: kiemelt figyelmet fordítanak a magyar befektetők ismereteinek bővítésére.

Nagy horderejű kormánydöntésre várnak a magyar cégek

A tavalyi gyengébb eredmények a hazai kockázati- és magántőke piacon főként a visszaeső magántőkeügyletekkel magyarázhatóak, az idei év első fele viszont rendkívül aktívnak ígérkezik - mondta el Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. A szakember kifejtette, miért nem kkv-barát ország ma Magyarország, mennyit ér másfél stadionnyi pénz a kockázatitőke piacán és mi lesz a Jeremie-alapokkal az új forráskihelyezési ciklusban. Utóbbival kapcsolatban a kormány döntésére várnak a magyar cégek.

Nagy roham helyett lufi: hogy lesz ebből lakossági őrület?

Hiába várták a hazai nagybankok a decemberi nagy rohamot: az 54 ezer lejáró TBSZ-számlának még a harmadát sem újították meg a tulajdonosok, és az idei TBSZ-nyitások is mérsékelt keresletet mutatnak az egyébként vonzó adózási lehetőségeket nyújtó befektetési lehetőség iránt. Az idén eddig nyitott 10 ezer számla a nagybankok TBSZ-állományának alig 5%-át teszi ki. Cikkünkben hat érdekes ábrán mutatjuk be, mekkora megtakarításokat tartanak TBSZ-ben a magyarok, idén eddig hány új TBSZ-t nyitottak és melyik nagybank a legnépszerűbb, ha új számlanyitásról van szó.

Havi 20 ezer készpénzben? - A nyugdíjnál jöhet a feketeleves

Már egy hónapja folynak a találgatások arról, hogyan és milyen mértékben alakítsa át a kormány a mostani cafeteria rendszerét, sajtóértesülések szerint erről már ma döntés születhet. Még márciusban Orbán a béren kívüli juttatások készpénzesítéséről beszélt, kérdés, hogyan hatna ez a részben cafeteriás befizetésekből élő nyugdíjpénztárakra. Az önkéntes pénztárakban ugyanis az évről évre növekvő egyéni tagdíjbefizetések ellenére még mindig 40% körüli a munkáltatói hozzájárulás, amelynek egy jelentős része a cafeterián keresztül érkezik az önkéntes kasszákhoz. A pénztárak egy része nem aggódik, mások szerint félő, hogy nagy akadályokat gördítene a készpénzesítés a tagok fizetési hajlandósága elé.

Kiderítettük: ezért nem kapsz még nyugdíjat

Tavaly 111, idén eddig 50, a következő években pedig 1200-nál is több magán-nyugdíjpénztári tagot érint, hogy a magánkasszáknak nem sikerül járadékszolgáltatást nyújtaniuk, holott ez törvényi kötelezettségük. A biztosítóktól is vásárolhatnának járadékszolgáltatást, ilyet azonban nem találni a piacon, és ha a biztosítókon múlik, ez a helyzet egyhamar nem is fog változni. A biztosítói termékek hiánya legalább annyira érinti az önkéntes pénztárak tagjait is, igaz, ez esetben a saját járadékszolgáltatással nincs gond. De miért vannak ilyen nagy hátrányban a magánkaszák nyugdíjasai az önkéntes kasszák tagjaival szemben és miért van az, hogy egy-két kivételtől eltekintve a biztosítók még csak nem is gondolkodnak a pénztári járadékszolgáltatáson? Megkérdeztük az érintetteket, nyugtalanító válaszokat kaptunk.

Kíváncsi vagy, mennyit hozott idén a nyugdíjpénztárad? Itt megnézheted

Jól teljesített idén eddig a négy megmaradt hazai magánnyugdíjpénztár: a legnépszerűbb portfóliók már 3-3,5%-os hozamot termeltek a tagoknak, könnyen lehet, hogy a tavalyi 7-8%-os éves hozamot is felülmúlhatják az idei számok. Taglétszámban is nagyjából tartják magukat a pénztárak, miközben eddig mindegyik szereplő teljesíteni tudta a havi 70%-os tagdíjfizetői arányt. A tagdíjfizetések mellett szorgosak a pénztártagok az adományokkal is, van olyan pénztár, ahol idén már 200 millió forint feletti támogatás folyt be a tagoktól.

Quaestor-pénzek: megszereztük a végső számokat

Február 15-ig összesen közel 33 ezer kérelmet fogadott be a Kárrendezési Alap a Quaestor és a Hungária kötvényeseitől, de közülük 10 ezren már semmit sem kapnak. Nagyjából ennyien kaptak ugyanis nullás értesítőt a postával, sokaknál a korábban kapott kamatok levonása állhat a nullás értesítő mögött. A többiek leghamarabb májusban juthatnak hozzá a pénzükhöz, a buda-cashesek viszont még mindig várnak a márciusban felfüggesztett kártalanítás folytatására.

Bankot vesznek a nyugdíjpénzünkből - Új módi Magyarországon

Különleges tulajdonosi kört sikerült szereznie az MKB Banknak, alig ismert külföldi és hazai kockázati tőkealap-kezelők mellett egy magyar nyugdíjpénztárt. Európában nem ritka, hogy kockázati tőkés száll be bankokba, de a semmiből előrántott kockázati tőkével Magyarország nem a jó példák sorát gazdagítja. Persze kapóra jön az MNB-nek az új tulajdonosi kör, a tőkealapok és pénztár mögött álló befektetők ugyanis vagy nem ismertek, vagy nem tudnak közvetlen befolyást gyakorolni az MKB felett. Az már csak elvi kérdés, hogy mit keres egy nyugdíjpénzeket kezelő pénztár a kockázatosabb befektetési célpontokat kereső tőkealap-kezelők között. Úgy tűnik azonban, a nyugdíjpénzek bankvásárlásra történő felhasználásának még messze a határa (már az MKB pénztára is beszállt egy bankba): a nyugdíjcélú megtakarítások a befolyásszerzés és a hatalomőrzés eszközévé váltak.

Minden befektető életét felforgatja egy most készülő döntés

Bizonyára sokan hallottak már innen-onnan a MiFID II-ről, de azt már kevesen tudják, pontosan mit is takar ez az elnevezés, és miért olyan fontos a magyar befektetők és befektetési szolgáltatók számára. Ugyan egy évvel, úgy tűnik, eltolták a bevezetését, így 2018 januárjában léphet életbe, nem árt már most tisztában lenni azzal, mennyiben változtatja meg a befektetési lehetőségeket, a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségét, a termékfejlesztést és a termékértékesítést az új szabályozás. Megkérdeztük a hazai érintett szereplőket is a hatásokról, egy biztos: költséges változás lesz, amit a befektetők is érezni fognak, cserébe viszont javul a befektetővédelem.

Megrázó év elé néznek a magyar brókercégek

Nem volt könnyű éve 2015-ben a brókercégeknek, a tavaszi brókerbotrányok jócskán felbolygatták a szektor állóvizét. A megcsappanó bevételi adatok mellett az eredményszámok is jóval elmaradtak a 2014-es számoktól, ráadásul idén a Bevának is rekord összeget fizethetnek a tagok. Tavaly mintegy 230 millió forintot fizettek az alapnak a hazai brókercégek, ez idén számításaink szerint a 800 millió forintot is meghaladhatja, miután 2016-ra a Beva 9,3 milliárd forintos tagdíjbevétellel kalkulál.

Ezzel a néhány trükkel eldöntheted, melyik neked a jobb befektetés

Amikor befektetési alapokat választanak a befektetők, sokszor nem is tudják, hogy egy-egy alap milyen kockázatokat hordoz. A többség jellemzően az elért visszatekintő hozamok alapján dönt, de azt már kevesebben tudják, hogy ezt a teljesítményt az alapok milyen szórás mellett érték el. Összeszedtük, milyen mutatók alapján tájékozódhatnak a befektetők a kockázatról, milyen különbségek vannak az európai és amerikai alapok között, és megmutatjuk azt is, mi van nekünk, ami az amerikaiaknak nincs.

Van, amikor nem az állampapír a legjobb befektetés

Árban szinte lehetetlen versenyezni a lakossági állampapírokkal, de nem mindig ez a legjobb befektetési döntés. A likviditást kereső megtakarítóknak ugyanis egy befektetési alap sokkal jobb alternatíva - hangsúlyozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A Portfolio kérdésére a szakember kifejtette, mit gondol a piaci folyamatokról, meddig eshet az olajár és elárulta azt is, ő melyik alapot választaná egyéves időtávon.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility